A kiváltságosoknak jár csak a kávé?

A kiváltságosoknak jár csak a kávé?

Kié volt a kávé akkor, és kik fogyaszthatják napjainkban?

A válasz igen egyszerű. Régen: Szinte senki. Manapság: Szinte mindenki. Volt egyáltalán élet a kávé előtt? És, ha igen, akkor milyen volt? Vajon akkoriban mely „kiváltságos” rétegek keríthették hatalmukba, – és melyek nem, – a kávét?

Mikortól lett kávé a kávé?

Tucatnyi különböző történet és (megannyi) vélemény kering a világban a kávéval – azon belül pedig annak felfedezésével, elterjedésével kapcsolatban.

Egyes „mítoszok” szerint származása visszavezethető egyenesen az Ószövetségig. Ám ez annál sokkal kesze-kuszább.

A tiltott gyümölcs…

Más országok, mint például – a mai kávétermesztés terén igen domináns – Brazília egy bizonyos cselt kellett bevessen ahhoz, hogy megkaparinthasson pár babszemet. Egy kis töri óra: a legenda szerint brazilokat hívtak segítségül az 1727-es Francia- és Holland Guyana határvonal szerződésének megkötéséhez. A brazil Francisco de Mallo Palheta – a maga halálbüntetésével játszadozva – azonban elcsábította a guyanai kormányzó feleségét. A feleség nyújtott Francesco számára némi férfias szolgáltatást, melyért cserébe rózsát kapott. A rózsák közt pedig ott bujkáltak a kávébabocskák. Nos, így hatalmasodott el azóta Brazília a kávétermelést illetően.

„Az ördög itala”

Kezdetben a kávénak inkább negatív, mintsem pozitív tulajdonságokat kölcsönöztek. Egyes helyeken még kifejezetten tiltották is a fogyasztását, mert az országok vezetői egészségtelennek tartották.

Európában az egyházi papok bizonyára nem voltak nagy függők, hiszen szavaikkal élve a kávé az ördög itala volt. Ezzel szemben az araboknál csak orvosok kezébe kerülhetett. Ők viszont borzasztó módon tisztelték, becsülték és gyógyszerként alkalmazták betegeiken a kávét – májbetegségekre, epefájdalomra.

 

Eleinte az olaszok is fintorogtak a frissen felfedezett, és szemük elé került kávé fölött. Pedig nem is gondolnánk pont róluk, olaszokról, akiknek azóta már igazi kávékultúrájuk van. (Hmm.. Mit nem adnék most egy jókora, krémes olasz Cappucino-ért…)

Szóval… A rómaiak csak azután kedvelték meg a lötyit, miután az akkori, újdonsült pápájuk rászokott – megesik.

Telt, múlt az idő, mígnem világszerte megjelentek az első kávéházak. A pletykák szerint Törökország volt az, mely a világon elsőként nyitott kávéházat. Szintén azt terjesztik, hogy országunkban már a XVII. században is kávéra lehetet bukkanni – azaz voltak beszállító kereskedőink, – ám mi mégis csak a következő században tártuk ki első kávéházunk kapuit a világ felé.

Ha már kávéház, akkor… Muszáj megemlíteni az 1894-ben épült belvárosi NewYork kávéházunkat, melyet ma is a világ egyik legszebb kávéházaként tartanak számon.

Mi lapul a „butikok” polcain?

Amennyit fordult és fejlődött a világ az egyéb tudományok terén, annyit változott az emberek kávézási szokása is.

  • „Gyógyszer? Hogy mi? Na ne viccelj már…”

Valószínűleg bárki így reagálna a tényre, ha megtudná, hogy régen mi mindenre volt használatos a kávé. Ennek ellenére manapság már bármelyik nagyobb áruházban, sarki kisboltban, sőt még az aluljárókban is „friss” (a legkevésbé sem friss) kávéhoz lehet jutni.

Forrás / Fotó: Origo.hu, Képek forrása: www.bigstockphoto.com
Szerző: Hajas Imelda

Komment

Komment