Kedves Kávénapló! – Kávézás a világ körül

Kedves Kávénapló! – Kávézás a világ körül

Hello Málta, azaz a nagy máltai kávénapló

Mi jut eszébe az embernek Máltáról? Forróság, tenger, delfinek, friss mediterrán gyümölcsök, a tenger semmivel össze nem keverhető sós illata a levegőben. Mi jut eszébe nekünk, Kávénak Máltáról? Természetesen a kávézók, és ha egy szerencsés közülünk ezen a mediterrán szigeten vakációzik, akkor bizony a gondosan kitöltött kávénapló. Hurrá nyaralunk! És kávézunk.

Kedves Kávénapló!

Nem is gondoltam volna, hogy ennyire kalandosan indul majd rögtön az első nap. A reptéri, majd a repülési megpróbáltatásokat (turbulencia, üvöltő gyerek, turbulencia, pattog a dobhártyám, kiabál a gyerek, fáj a fülem, szálljunk már le, itt a kapitány beszél, turbulencia, puffogó anyuka, ott vagyunk már?!) követően sikeresen felmarkoltuk a csomagokat, és úton is voltunk a szállás felé. Minden porcikánk a fekete aranyra vágyott, ajkunkat halk sóhajként hagyta el a kávé szó, azonban egy csészényihez sem volt szerencsénk se a szállodában, se a szálloda környékén. Végső elkeseredettségünkben táskánk minden apró zsebét kifordítottuk, hátha találunk valahol egy kósza kávébabot, és néhány perc forgatás-kutatás után előbukkan a kávés csokoládé. #életmentő

Ahogy a koffeinszint emelkedett, nyakunkba vettük a várost, hogy végre tisztességesen kávét kortyolhassunk. Az első igazihoz röpke 25 perc alatt értünk el, miután a tűző napon tócsává olvadtunk, mint akciós jégkrém a Balaton partján. Csengő-bongó olasz név, faltól falig tartó fagylaltpult (meghaltam, és a mennyországba kerültem?), és rövid, tömör, velős itallap csábított minket a hely felé. Hétágra sütő napsütés, tikkasztó forróság, testünk-lelkünk egy jeges, krémes, fagylaltos jegeskávéra vágyott egy bivalyerős eszpresszó alappal, magasnyakú pohárban szervírozva, aminek az oldalán gyöngyözik a pára. Ezt az életérzést próbáltuk átadni a pincérnőnek is, aki végül ezzel a csodával tért vissza:

kávénapló

Az Ice bianco névre keresztelt kávécsoda egy erős eszpresszó randevúja friss tejszínnel ölelkezve, a pohár szélén pedig a pöttyintésnyi friss és valódi (nem, nem növényi alapú) tejszínhab csókra pottyantott friss kávébab trónolt. Krémes. Sűrű. Édes. Meleg. Minden cseppjét imádtuk, az utána következő epegörcsöt már nem annyira…

Kedves Kávénapló!

Második napunkat, és harmadik kávénkat a Marsaxlokk nevű halászfaluban töltöttük. Színes hajócskák, égető napsütés, és a parton végighúzódó piac. Idilli forróság, és jól esne egy hideg kávé. Fogpasztareklámba illő mosollyal, ékes angolsággal kérem ki a jegeskávémat, és három euróért cserébe ezt kapom:

Vadnyugati westernhősöket megszégyenítve nézek farkasszemet Pultos úrral, és kedvesen érdeklődöm, hogy ez meg aztán mi a megpörkölődött kávébab? Nem tűnök elég kávé-junkienak, hogy ezzel szúrja ki a szemem? Pultos úr teljesen félreért, a kezembe nyom egy rózsaszín szívószálat, és utamra bocsát. Hát, ezt megszívtam.

A buszon az idegenvezetőt kezdem faggatni – két „jobbra kukorica balra gyapot” között-, és szívszaggató zokogás közepette kérdezem, hogy a ménkűbe lehetséges az, hogy egy mediterrán országban nem ismerik a jegeskávét? A kérdésre ő sem tud válaszolni, cserébe elmeséli, az utolsó máltai jegeskávéjának történetét. A fővárosban, Vallettában rendelt magának jegeskávét, miután a felszolgáló a kávébabokat is leígérte neki a bokorról – persze, van benne jégkocka, fagyi, és tej is! A rendelés és a felszolgálás között eltelt rövidke időben azonban a fagyit megették, a tej elfogyott, maradt hát egy aprócska pohár két jégkockára főzött eszpresszóval.

Harmadik elkeseredett próbálkozásomra a máltai jeges (és jó!) kávéval Mdinaban került sor az ország legjobb cukrászdájában. Nincs mit tagadni, ki voltam szomjazva egy igazi jegeskávéra, és már éppen lemondtam volna róla, amikor kihozták ezt a csodát:

Az üvegkübliben a világ legjobb cucca lapult, junkieknak, gourmandoknak, kávérajongóknak kötelező. Mondom újra, szóval KÖTELEZŐ. Az üvegben ugyanis hamisítatlan jegeskávé – vagy inkább shake tanyázott egy leheletnyi karamellasziruppal pontosan annyira olvadtan, hogy kényelmesen tudjuk szürcsölni az áttetsző szívószálon keresztül.

Kedves kávénapló!

Az utolsó napunkhoz érkeztünk, a máltai mindig forró időjárás hirtelen hűvösre fordul (csak 31 °C van), és esik az eső. A repülőtéren a vásárfiák felnyalábolása után kávéval búcsúzunk a szigettől. Tékövéj rohanás csomagokkal a fülünkön, ékes angolsággal kérek egy lattet hideg tejjel, mire a barista lány arcából kifut a vér is, ő ilyenről még nem hallott.

Mediterrán ország, hajjajj…!

Képek: Mezei Ágnes Hanna

http://szelencetitkok.blogspot.hu/

https://www.facebook.com/szelencetitkok/