Mit hallott a csésze füle? – Titkok a kávé fölött!

Mit hallott a csésze füle? – Titkok a kávé fölött!

Egy csésze kávé mindfölött, egy csésze kávé kegyetlen! 

Szóval a méhek beporozzák a virágokat, ahogy a fiúk teszik a lányokkal. – Na ekkor siklott át a nyelőcsövemben a kávé, fordult vissza ijedtében és prückölt ki az orromon át, amit heves fuldokló roham követett. Abban a minutában döntöttem el, hogy meg kell írnom ezt, és az összes többi hajmeresztő hülyeséget, amit eddig csak hallottam, illetve amit a csésze füle hallott. Mert elképeszt,ő mi mindent meg nem beszélünk és ki nem fecsegünk egy csésze kávé fölött!

Azt azért hadd szögezzem le: én nem hallgatózom. Az nem minősül annak, hogy vannak füleim és hallok velük. És csak mert a szomszédos ülőhelyeken kávészürcsölés közben mások úgy beszélik ki a titkaikat, magánéleti problémáikat, alkuikat és üzleteiket, hogy azt más is hallja – vagyis sok esetben én –, az nem az én hibám. Nem fogok odébb ülni. Különben is, hülye lennék, ha az előbbi mondathoz hasonlók után elszelelnék. Inkább megosztom a három legvadabb sztorit, aminek csak a csésze füle tanúja volt. Meg az enyém.

Csökkenő szexuális teljesítmény

Ülök a kávé felett. Olvasok. Mellettem két spiné beszélget. Mondat, amire felfülelek: „Néha már fel sem áll neki.” Hirtelen mímelni kezdtem az olvasást. A két 40 év körüli, jólszituált hölgy kávé feletti beszélgetéséből az jött le, hogy az egyiknek az üzletember férje nem csak hogy már teljesen megőszült 45 éves korára, de olyan stresszes, hogy már sokszor kudarcot vall a hitvesi ágyban. Mindettől persze a feleség el van kenődve. Mert a férjura sokat van tőle távol, és hiába van óriás vityillójuk, két kocsijuk, meg egy csomó pénzük, mindez nem boldogítja. Neki a férjére és a szerelemre volna szüksége. Márpedig a férje még több pénzt akar, ezért hajt annyira, és tessék, az sem tűnik fel neki, hogy a felesége a magánéleti gondjait egy kávé mellett kényszerül elpityeregni a legjobb barátnőjének

Herótja van az asszonytól

Szopogatom a kávémat. A bűvös mondat, amire felfigyelek: „Herótom van már tőle, de látod, csak szeretem.” Micsoda ellentmondás! Mélységekbe menően kezdtem igézni a laptop monitort és közben hegyeztem a fülemet. Éppen egy pasis beszélgetés folyt a közelemben, amiből az derült ki, hogy a pasi nem bírja elviselni a barátnője szeszélyeit, hogy az most vette meg – vicc nélkül – tizenkettedik pár cipőjét és már egy külön szekrény van csak cipők részére. Ellenben azt nem érti, hogy miért nem inkább szexi ruhákra költ, miért kell földig érő szoknyákban járnia nyáron és mindenét eltakaró blúzokat viselnie. Ennél a megjegyzésnél tartott egy kis szünetet, amíg alaposan felmérte a pincérnő dekoltázsát és a csípőjének a ringását. Közben barátja mélységesen egyetértett vele kezében a csésze kávéval, hogy itt a nyár, a sok fiatalon alig van ruha, épp hogy csak elfedik bájaikat, kész kánaán. Meg is kérdezte barátját, miért nem cseréli le a nőjét, ha úgyis fiatalabbra, szexisebbre vágyik. Erre ő csak megismételte azt, amire felfüleltem és hozzátette: „Szerintem az lesz, hogy veszek neki ruhát én.”

Mi van a méhecskékkel meg a beporzással?

Én és a kávé késő este egy kulturált kávézóban. Vártam a barátnőmre, mivel korábban érkeztem meg. Mikor leültem az asztalomhoz, láttam a közelben ülni egy anyát a lányával, aki olyan tizennégy év körüli lehetett. Leültem, rendeltem, kihozták. Már épp készültem belehörpölni a csésze kávémba, amikor megütötte a fülemet a „Szóval a méhek beporozzák a virágokat, ahogy a fiúk teszik a lányokkal.” Mint már említettem, a korty kávé cigányútra ment, és az orromon prüszköltem ki, és ha közben nyihogtam volna, azt hihették volna, hogy ló vagyok.

Mivel nem akartam lebuktatni magam…

… a kezembe kaptam a telefont és rosszalló arcot vágtam, mintha nem tetsző üzenetet kaptam volna. Miután túléltem a halálközeli élményemet – kávéba fulladás, mennyei halál – nem esett nehezemre telefonálást imitálni és közben figyelni. Vérkomoly felvilágosítás folyt anya és lánya között. Megtudtam, hogy a lány nemrégiben vitte haza bemutatni első fiúját a szüleinek. A fiú három évvel idősebb és az anya szavaiból az derült ki, hogy a megjelenése alapján túl érettnek találja lányához – aki 44 évesen az ő kicsikéje is lesz. És ezért úgy érezte, eljött az idő, amikor beszélni kell arról, mi történik a lányok és a fiúk között. Szegény lány arca olyan vörös volt, hogy össze lehetett volna cserélni a Mars bolygóval, és folyamatosan hárítani próbálta az anyját azzal, hogy „Tudóóóm, már vettük bioszóóóón.” meg „Anya, ne égessss máááá!”

Hallottam én már furcsa dolgokat kávé ivászat közben.

Sajnáltam a férjeket, a feleségeket, az anyákat, de még a gyereküket is, mindenkit, akit képesek mások egy kávé fölött, a csésze füle hallatára lelkiismeret-furdalás nélkül kibeszélni szeretteiket vagy éppen olyan dolgokról fecsegni, ami lehet inkább amolyan négy fal közé való lenne. Mindebből csak egy valamit tanultam meg: a kávé óriási hatalommal bír, jobb, mint az igazságszérum, mert mindenkiből kicsalja az igazat. De belőlem nem. Én nem fogom a csésze füle hallatára egy kávé fölött kibeszélni a titkaimat. Nem én!

Képek forrása: www.bigstockphoto.com

Szerző: Wadolowska Balogh Orsolya

Komment

Komment