Női költőkről

Női költőkről

Női költőkről

Pár hete, mielőtt még elkezdődött volna az itthonról való tanulás, irodalom órán ültem és gondolkoztam. Na, de nem egészen az óra anyagán. Ahogyan hallgattam a tanárnőt, aki bele éléssel és – mint mindig, amikor az irodalomról volt szó – bálvánnyal beszélt Ady Endre életéről és költeményeiről, engem megragadott egy kósza mondat. Miszerint Csinszka, vagyis Boncza Berta elsőnek is verseket írt Adynak. De vajon milyen verseket? És miért nincs benne a tananyagban? Sőt, az elmúlt években szinte sose tanultunk női költőkről.

 

Pedig bizony, nők is voltak, akik oly szépen letudtak írni érzelmeket, mint azok akikről tanulunk. Így hát elkezdtem kutakodni, azokról a női költőnőkről és írónőkről, akiknek nagy részének a létezéséről sem tudunk, nem hogy a műveikről.

A listát Bethlen Katával kezdem, aki 1700-ban született, Bonyhán.

Az élete közel sem volt csodás, hiszen első négy gyermekét elkellett temetnie és első házasságából született lányát és fiát elvették tőle, hogy katolikus hitben nevelkedjenek.
Kata orvosi könyvekből autodidakta módon képezte magát, hogy betegeken segíthessen. Erősen fellépett a református hit védelméért, mecénásként szolgálta az Erdélyi Református Egyházközösséget.
Elsősorban naplót és memoárt írt és 1744-ben jelent meg az emlékirata, a Gróf Bethleni Bethlen Kata életének maga által való leírása. Az írás bemutatja életét, az egészet erős református vallásosság öleli át. Élete utolsó évében jelenik meg Védelmező erős pais című imádságos könyve.

 

Már említettem Boncza Bertát, így őt sem hagyom ki.

1894-ben született, Csucsán. Édesanyja a szülésbe belehalt, édesapja pedig nem pótolta az anyai érzelmeket, csupán anyagilag támogatta, hiszen tehetős ember volt. Így volt lehetősége Csinszkának a fővárosi Erzsébet Nőiskolában majd Svájcban tanulni. Mikor Berta és Ady bejelentették házasságukat, Boncza Miklós nem örült neki ezért Bertának árvaszéki engedélyre volt szüksége. Ám de Berta ekkor már Lám Béla jegyese volt.
Ady halála után Berta különleges kapcsolatot ápolt Babits Mihállyal, majd 1920-ban Márffy Ödönnel kötött házasságot, aki különböző portrékat festett feleségéről.

 

Évekkel később jött Galgóczi Erzsébet.

Egy paraszt család hetedik gyermeke volt, 1930-ban született. Gyerekkorát a falusi színjátszás, a versszavalás és a versírás határozta meg. Példaképei Ady és Petőfi volt. 1945-49 között a Győri Tanítóképzőbe járt, hisz a politika is érdekelte.
Írásaiban leginkább a paraszti élet nehézségeiről, a szegényebbek problémáiról tudósít.
Novelláiból 1971-ben jelenik meg egy kötet Kinek a törvénye? címmel. Leghíresebb regénye a Vidravas volt.
 

A következő írónő nevét sokan hallhatták már, akik szeretnek olvasni. Szabó Magda

1917-ben született és nem is olyan régen, 2007-ben hunyt el. Az 50-es években több regénye is megjelent, mint például „Az őz”, amely egyetlen hosszú monológból áll. Legismertebb regénye az „Abigél”, amely Gina, egy kamaszlány történetét dolgozza fel, amikor őt apja a háború viszontagságai miatt egy internátusba íratja, amelyben ráismerhetünk a debreceni Dóczi Leánynevelő Intézetre, ahol maga Szabó Magda tanult, sőt a cselekmény kulcsfontosságú szereplőjének esetében, Kőnig tanár úr személyében Hettesheimer Ernőnek, a franciatanárának állít emléket. A regényt több nyelvre (csehre, lengyelre, németre olaszra, románra, franciára) is lefordították, 2020-ra pedig az angol kiadás is várható. Az Abigélt meg is filmesítették.

 

A listát Bálint Ágnessel zárom, aki már nem csak a könyvek világában alkotott, hanem forgatókönyvíróként és dramaturgként is tevékenykedett, munkásságán pedig generációk nőttek fel.

Neki köszönhetjük a Kukori és Kotkodát, a Mazsola és Tádét, a Futrinka utcát és a Szeleburdi családot, de nélküle nem lenne ugyanolyan a Mirr-Murr, a kandúr, a Vízipók-csodapók, a Mekk Mester, a Kockásfülű nyúl, Pom Pom meséi, a Nagy ho-ho-ho horgász vagy a Magyar népmesék. A tévéképernyőn kívül számtalan meseregénye jelent meg, a gyermekirodalom egyik legismertebb alkotása – amit később meg is filmesítettek, és rajzfilmsorozat készült belőle – a Frakk a macskák réme, illetve a könyv második része a Frakk és a foci.

További tartalmakért látogass el a blog oldalamra!