21 márc A sikeres nő ismérve – Modern, vagy otthonülő?
Te sikeres nő vagy?
Modern, herélt gondolkodású világunkban mikor mondhatjuk azt egy nőre, hogy sikeres? Akkor, ha otthon ül a tűzhely mellett és pelenkázza a kölyköket, főz, mos, takarít, este meg parancsszóra szexel? Vagy ha egy méretes céget igazgat, netán saját vállalkozását vezet? Eléri az álmait, vagy a fent említettek mind közösen?
Munkám során sok érdekes élettel találkozom. Látom a családokat mikor leülnek a vasárnapi ebédhez az étterem asztalaihoz. Külső szemmel nézve, manapság egyre távolabbiaknak tűnnek a családtagok, mikor megülik a “kötelező” kirándulás és ebéd “eseményt”. Apa, az “én már megcsináltam őket, a többi az anyjuk dolga” rendszerint a telefont bújja. Általában „fészbukozik”, nézi a régi középiskolában kihagyott numerák adatlapjait. Persze szigorúan ügyelve arra, ha átlesne a vele szemben ülő nő (megjegyzem gyerekei anyja), akkor gyorsan valami hírportált, vagy a “k***áradeazonnal” fontos vasárnapi levelezést böngésszen a telefonján. Mindeközben “Jenőke A” és “Jenőke B” gondosan, sőt mi több, módszeresen rombolja le az étteremet és a még épp lelkületű vendégek utolsó reményét, ami egy csöndes, békés vasárnapi ebédet délibábként jelenített meg elméjükben. Az ilyen kis agresszorok csak “állat módjára, üvöltve jók”. Ezt “Jenőke A és Jenőke B” is jól tudja, és ennek a tudatában azzal a felkiáltással tesznek meg minden lépést: ők gyerekek és nekik mindent szabad!
Alfa-Anya
Ezt persze “Alfa” anya, a mindig divatos, jól kinéző, de már főzni és kommunikálni nem tudó álomnő folyamatosan közvetíti fészbukra, szigorúan ügyleve, hogy “Jenőke A” és “Jenőke B” posztjainak és lájkjainak száma véletlenül se legyen kevesebb mint háromszáz, “merthátazdenagyon” gyalázat lenne. Mikor elérik az áhított háromszázas álomhatárt, spártaiakat megszégyenítve dobja be minden apokalipszis előidéző tudását “Jenőke A” és “Jenőke B”. Támadásba lendülnek. Más asztalokat akarnak elfoglalni, és növelni akarják káosz birodalmukat. Mini Napóleonként, “kardi ki kard” ragadják meg gyerekkésüket (megjegyzem, itt a desszert evőeszközökről beszélünk, csak hát, “Alfa” anyu nem tudja, hogy a desszert evőeszköz nem “gyerek” evőeszköz. Apát meg miért is érdekelné, hiszen éppen akkor veszi észre, hogy Irma, akinek nyolcadikban majdnem be tudott nyúlni a suli bulin a bugyijába éppen “Singli” lett) indulnak rohamra a társadalom ellen…
“meanwhile” in…
Az étterem túlsó végében BESZÉLGET egy CSALÁD. Apa kikapcsolja a telefonját, anyára mosolyog. Anya a gyereket rakja rendbe. Megbeszéli vele, hogy mi lesz az ebéd. Pincér megy, rendelést vesz fel. Az ötéves “azénistenemaldjonmeghogyennyirejógyerek vagy” Ottóka:
Szépen kér – ha elsőre nem jön össze, anyja javítja és mutatja, hogyan is kell. Ha másodjára sem sikerül helyesen, jön a törzsfőnök apa és szelíden segít. Így Ottóka szájából több értelmes mondat hangzik el egy percen belül, mint a szomszédos asztal egész ott tartózkodásának idején. Sikerül a kérés. Tehát Ottóka rendelt.
Ottóka döbbent és feszült csöndben figyel, mikor észreveszi, hogy kiszemelte magának őt “Jenőke A” és “Jenőke B”. Már vészesen közel vannak, már az asztaluk szélét rágják, hiszen az fogkoptatónak is jó… Ottóka megkukul, nem érti ezt a világot. Nem érti kik, és minek rágják az asztaluk szélét. Jön az étel a barbárokhoz: rostonsült társadalmat esznek, míg Ottóka rántott csirkét és desszertnek palacsintát.
Számomra a sikeres Nő az, aki egy tökéletes családot épít és tart össze. Nevel, gondoskodik – és nem csak a gyerekekről, hanem a párjáról és magáról is. Lemond, áldozatokat hoz, és sok esetben emberfeletti teljesítmény nyújt, hiszen ez talán a világ legnagyobb kihívása és feladata. Nem beszélve arról, e mellé sok más munka is társul. Teljesíteni a munkahelyen és otthon is…
TAPS AZ IGAZI NŐKNEK, TAPS AZ IGAZI ANYUKÁKNAK!
Forrás / Fotó : Bigstock.com