Többszörös élvezet – Biztos, hogy eggyel megelégszel?

élvezet

Többszörös élvezet – Biztos, hogy eggyel megelégszel?

„Hangosan nyögsz és beleremeg az egész tested a kirobbanó pillanatba…”

Nem akarod, hogy véget érjen…

… ez az erotikus kaland, amibe akarva-akaratlanul belemásztál. Mindig egy ilyen buja pasiról álmodoztál, de nem hitted, hogy tényleg létezik is. Mintha maga lenne a tökéj és el sem hiszed, hogy pont téged talált meg, de nem is kattogsz rajta sokat, mert most egyetlen vágyad, hogy vadul magáévá tegyen.

Nem hagyja abba, le sem áll a nyelve, mintha telhetetlen lenne. Olyan, mint mikor a gyerekek akarnak még fagyit, de a doboz üres, így a kis maradékot, ami a doboz oldalára tapadt, különféle trükkökkel próbálják megszerezni.

Teljes odaadással és érzékiséggel fedez fel az ujjaival. Az övé vagy, teljesen kitárulkozva a konyhapulton. Átadod magad neki és rábízod, hogy mi fog történni, csak élvezed, élvezed és még jobban élvezed. Nem bírod visszafojtani a hangokat. Lehet, már az összes szomszéd tudja, hogy mi folyik itt, de kit érdekel. Ilyen élvezésekben még nem volt részed. Az erőd egyre fogy, mintha csak kiszívná belőled. De olyan jóleső ez a fáradtság. Egyre mélyebbek és egyre hosszabbak, nem is tudtad, hogy képes vagy rá.

 

Óvatosan beletúrsz a hajába és …

… megmarkolod. Felhúzod magadhoz és megcsókolod. Szinte már érzel is iránta valamit. Szereted azért, mert olyat tett veled, amitől szárnyalni tudnál és boldoggá tett. Olyan élmény ez mely mindig megmarad, és nem lehet csak egy pasi, csak a szomszéd, csak a „dobozos idegen”.

Megijedsz, hogy talán többet gondolsz bele, mint ami lehet belőle. A gondolataid zűrzavarában feleszmélsz, hogy munkába is kéne menni, ha már nem jelentettél beteget. Halkan suttogod, hogy ez a reggeli isteni volt és nem akarod abbahagyni, de dolgoznod kell.

– Szóval jó volt?- kérdezi keményen ágaskodó férfiasságával a gatyájában.

– Még sosem éltem át ilyesmit – boldogan válaszolod, megcsókolod és rámarkolsz, hogy érezd, mennyire kíván…

– Akkor este visszajössz, hogy befejezhessem? – felajzott tekintettel hipnotizálva várja, hogy mit lépsz erre a kérdése.

– Talán erre igent kell mondjak.

– Jó, akkor kérsz még egy kávét, mielőtt indulsz? Arra van még időd?

– Igen az jó lenne, köszönöm.

Átöleli a derekad ismét …

… és leemel a pultról. Összeszeded a szanaszét heverő ruháid a földről, de észre sem veszed, hogy folyton téged bámul, mintha nem tudna elengedni.

Felöltözöl, és kicsit szétnézel, még elsurransz a fürdőbe is, ahol szembenézel magaddal. A mosoly ráragadt az arcodra és a boldogságtól alig állsz a lábadon. Kicsit rendbe szeded a fürtjeidet, kis simítás a sminkeden és már kész is vagy. Ő már a pultnál ül, ahol nemrég élvezkedtél nedves puncival. A cappuccino csak rád vár a pulton, tökéletes az összhang. Minden megvan, ami kell egy helyen, egy kis négyzetméteren.

 

De le kell lépned, el kell menned, mert …

… az eszed nem akarja elhinni, hogy ez a valóság. Mindent megköszönsz és ígéretet teszel, hogy este visszajössz. Nyomsz egy puszit a szájára és a fülébe suttogod, hogy „- Isteni voltál, köszönöm!”

Sietve rohansz a lépcsőn, alig találod meg a kulcsodat. Beérve, mindent ledobsz magadról és turbó fokozatra kapcsolsz. Sietned kell, mert teljesen elkésel. Beugrasz a zuhany alá és mikor épp kiszállnál, akkor kopognak. Talán a pasi az, mert megint elfogyott a kávé, amit adtál.

Ajtót nyitsz, és csak annyit mond:

– Nem bírom ki estig!

 

Forrás / Fotók: Bigstock.com