19 aug A tiéd sovány – Minden negyedik gyermek túl kövér, és a szülők nem veszik észre!
Tudjuk, hogy mindenekelőtt a családon belüli étkezési szokások vezetnek a gyermekek elhízásához. Az is ismert tény, hogy a gyermekkori elhízás évek óta növekedik. Az újdonság azonban a következő: A szülők nem egyszerűen hibásak, hanem ők maguk a legfőbb egészségkárosító kockázatok a gyermekük számára.
Tízszer annyi az elhízottak száma mint 40 évvel ezelőtt.
Nem kérdés, hogy mára az elhízás globális problémává vált. 1975-ben 5 millió elhízásos eset volt a világon a lányok között. 2016-ban ez a szám 50 millióra emelkedett, a fiúk körében a 6 millió és a 74 millió közötti növekedés még hatalmasabb. És a számok folyamatosan emelkednek. A Robert Koch Intézet tanulmánya például azt mutatja, hogy Németországban 5 és 17 éves kor között minden negyedik gyermek, pontosan a gyermekek 26%-a túlsúlyos.
Az okok nagyjából ismertek. A szakértők már régóta rámutatnak a helytelen étrendek növekedésére, a hazug, mesterséges, túlfeldolgozott ételek fogyasztásának egészségkárosító hatásaira. A magas cukortartalmú élelmiszerek veszélyére, a gyorséttermek és kényelmi ételek kockázataira, így próbálva jó irányba befolyásolni a szülőket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is nemrégiben új javaslatokat terjesztett elő a csecsemők és kisgyermekek számára, mert szükséges és fontos már gyermekkorban megalapozni a egészséges táplálkozás szokásrendszerét.
A számok világossá teszik, hogy rengeteg a tennivaló, de egy nagyon új és megdöbbentő elemmel is számolni kell.
Riasztó jelenségre figyeltek fel a szakemberek és kutatók. A szülők, különösen a túlsúlyos szülők nem ismerik fel utódaik túlsúlyát és alábecsülik a kapcsolódó kockázatokat. A tudósok az elmúlt 20 év elemzése során jutottak erre a következtetésre. Több mint 25.000 gyermek, serdülő és szüleik adatait értékelték, és az eredményeket az Egyesült Királyságban, Glasgowban az elhízás kongresszusán mutatták be
Arra a következtetésre jutottak, hogy a szülők több mint fele nem írja le túlsúlyos gyermekeiket túlsúlyosnak, valamint, hogy az elhízott gyermekek harmada a nagy súly ellenére sem tartja magát túlsúlyosnak.
A torzult felfogás különösen azokra a szülőkre volt jellemző, akik maguk is küzdenek az elhízással.
Lényegében úgy gondolják, hogy a normál súlyú gyermekek túl vékonyak. Ha a szülők nem ismerik fel a problémát, nem akarnak vagy tudnak szembe nézni vele, akkor a következmények drasztikusak a túlsúlyos gyermek számára. Szívgyengeség, cukorbetegség, ízületi problémák stb., olyan egészségügyi problémák, amelyek rövidített élettartamban fejeződnek ki. Nem elhanyagolhatóak a gyermek lelkét terhelő társadalmi következmények sem, mert a túlsúlyosság az önbecsülés rovására megy, és akár elszigeteltséghez és egész életen át tartó nehézségekhez vezethet a társadalmi struktúrában.
Nyilvánvaló, hogy a gyermekek és a szülők jelentős része nem képes önerőből kijönni a helytelen étrend és a növekvő frusztráció ördögi köréből, segítségre van szükségük a helyes életvitel kialakításában.
De segíteni csak annak lehet, aki legalább azt felismeri, hogy bajban van, hogy szüksége van a segítségre. Aki kövér, elhízott, túlsúlyos – hívjuk bárhogyan is – , az beteg és napról napra betegebb lesz. Ha felnőtt ember mindezt tudva továbbra sem tesz önmagáért, az egészségéért, az lehet egy döntés a részéről. De egyetlen szülőnek sincsen joga a gyermekét ilyen döntéssel sújtani, beteggé tenni, károsítani az egészségét, nehezíteni és rövidíteni az életét. Fel kell ismerni, hogy az ilyen szülői magatartás lényegében komoly és tartós fizikai és lelki bántalmazás a saját gyermekével szemben, ez ellen pedig tenni kell.