19 dec Kávészünet minden magyaróra helyett!
„Pörkölt ízű kávé?! Ugye, ez csak vicc?” – háborodott fel egy itthoni bevásárlás során walesi származású férjem, akinek magyar szókincse ugyan szépen gyarapszik, de valljuk be, a neheze majd akkor jön, amikor a képzők, jelek ragok, no meg a nyakatekert összetett mondatok következnek. Nem lehetek hajcsár, különben elveszem a kedvét az egésztől, ezért csak lassan, de biztosan.
Valahogy így:
„Nem, nem egészen. Tudod, a pörkölt az egy többjelentésű szó. És ekkor jött a sertés, a marha, a kakas meg a harcsa, majd a párhuzam az angol befejezett jelen idővel, végül a csodálatosan hangzó „a kávé meg van pörkölve” szenvedő szerkezet, amitől szegény férjem csak jobban szenvedett és köszönte szépen, inkább értett mindent, „mára elég is volt a tanulásból”.
Szóval cserébe a roppant érdekfeszítő magyar nyelvleckékért én Walesben rászoktam a kávéra, miközben egy csomó olyan izgalmas dolgot megtudtam annak múltjáról és a kávézás hagyományáról, amiről másoknak is érdemes hallaniuk, hogy a reggeli feketét ezentúl még nagyobb élvezettel szürcsölgessék.
Íme:
• A történészek azzal egyetértenek, hogy Kaffa tartomány – a mai etiópiai Abesszíniában – a kávécserjék őshazája, de a kávé szó nem Kaffa nevéből ered. Amikor a kávé Európába került, csak „arab bor” néven emlegették, mivel maga a kifejezés is az ősi arab qahwa szóból származik, amelynek eredeti jelentése bor volt.
Ez a fekete ital ugyanis sok vallásban a tiltott alkoholt helyettesítő élvezeti cikké vált, a mohamedánok például a kávé segítségével tudták ébren tartani magukat az éjszakai imádságok alatt. Az Oszmán Birodalomban kahve formában terjedt el, így nálunk ehhez hasonlóan kávéként honosodott meg az „arab bor”, míg Itáliában caffé, a dánoknál koffie, angolszász nyelvterületen pedig coffee lett az elfogadott és mai napig használatos elnevezés a kávécserjék bogyójából nyert italra.
• A legenda szerint egy etióp kecskepásztor fedezte fel a kávét, miután egy piros bogyós cserje lelegelése után kecskéi szokatlan módon ugráltak és táncra perdültek.
• A kávénak több mint 50 fajtája létezik a világon, de ebből csak az arabica (coffea arabica) és a robusta (coffea canophera) alkotják a kávépiacot, kb. háromnegyed-egynegyed arányban.
• Egy bogyótermésben két bab található és kb. 4000 kávébabot használnak fel fél kiló pörkölt kávé elkészítéséhez.
• Nem csoda, hogy a kávé ihletet ad a művészlelkeknek is, sőt egyeseknél függőséget is okoz! Voltaire, a francia filozófus például képes volt napi 50 csésze feketét fogyasztani, ám Honoré de Balzac sem volt kispályás a napi negyven adagjával. Johann Sebastian Bach annyira nem tudott nélküle létezni, hogy egy zeneművet is írt a kávéhoz.
Ön ismeri a Kávékantátát?
A szintén zenész Beethoven sem titkolta függőségét, aki minden egyes csésze kávé elkészítéséhez pontosan hatvan kávébabot számolt ki.
• Persze nem mindenki rajongott a népszerű élvezeti cikkért: Az angol asszonyok 1674-ben petíciót adtak ki a kávéfogyasztás ellen, mivel megunták, hogy férjeik túl sok időt töltenek a kávéházakban. 1675-ben pedig II. Károly két okból be is tiltotta a kávéházakat: egyrészt azért, mert a kávé népszerűsége miatt feldühödött bor- és sörkereskedők annyira féltették portékájuk elértéktelenedését, hogy követelték az uralkodótól, zárassa be a kávézókat.
De nem kellett kétszer kérni a királyt sem, aki felforgató politikai eszmék terjesztésével vádolta a kávéházakat. Végül győzött a kávé: az intézkedést követő közfelháborodás miatt II. Károly néhány napon belül visszavonta a tilalmat.
• Az instant kávé egy bizonyos George Washington (nem, nem az amerikai elnök) nevéhez kötődik, aki Guatemalában élt és 1906-ban találta fel a forró vízben oldódó kávéport, amit három évvel később piacra is dobott.
• A világ legdrágább kávéfajtáját (fél kiló 200-600 dollár között mozog), a Kopi Luwakot Indonéziában állítják elő, nem is akárhogy! Egy Indonéziában honos cibetmacskaféle, a közönséges pálmasodró a kávécserjén kiválogatja és elfogyasztja a legszebb, legérettebb terméseket.
Az emésztés után (most kapaszkodjon meg!) az állat székletéből kiválogatják a kávébabokat, amelyek a pálmasodró emésztőrendszerében lévő különleges enzimnek köszönhetően erjednek, és ettől olyan gazdag az aromájuk. Mindenki döntse el maga, mennyit ér neki a kávé zamata!
• A törökök olyan komolyan vették a kávézás szokását, hogy házasságkötéskor a vőlegénynek ígéretet kellett tennie, egész életében minden egyes nap biztosítani fogja felesége számára a kávéellátmányt. Ha pedig nem így történt, az bizony nyomós érv volt a válásra.
• Kezdetben a kávét egyébként nem is itták, hanem ették. Legalábbis az afrikai törzsek bevett szokása volt, hogy a kávécserjét állati zsírral összekeverve igazi energialabdacsokat gyúrtak maguknak. De jól is laktak a nassolni valóval.
Apropó, egy nyári utcabálon nagyon megtetszett a férjemnek a KFT-től az Afrika című dal, amelynek ráadásul a szövege sem tűnt kemény diónak: párduc, oroszlán, gorilla, majomkenyérfa, romantika, erotika, Kenya meg Zimbabwe… No, de amikor jött az a rész, hogy „minden feketének fizetek egy feketét…”
Akkor a bulit megölte egy újabb magyar nyelvlecke…
Kávéfüggő vagy? A nap 24 órájában eszedbe jut a kávé? Ne csak gondolj rá, olvass is róla!
Forrás/ Fotó: Bigstock.com