28 máj Interjú Szabó Kittivel, a Barátok közt Lindájával
Mai interjúalanyom nem más, mint az a lány, aki 2009-től három évig folyamatosan alakította Bokros Linda szerepét, a Barátok Közt című sorozatban. Aki a Youtube platformján, több mint százezer követővel rendelkezik. Illetve aki gyönyörű gyermeke mellett, folyamatosan gyártja nekünk a vicces, és különböző témájú videóit. Mesél nekünk arról, hogyan élte meg akkori életét sorozatsztárként, mi változott meg az óta, illetve milyen az édesanya szerep mellett karriert építeni.
Milyen érzés, volt szerepelni a Barátok közt című tévésorozatban? Mennyire változott meg, az akkori életed?
Minden a feje tetejére ált. Egyébként eddigi életem egyik legjobb három éve volt. Olyan szempontból, hogy én nagyon jól éreztem magam ott, és így kinyílt a világ ezzel a lehetőséggel. Nagyon jó volt a társaság, és nagyon szerettem csinálni. Viszont ezzel nagyon sokat tanultam magamról is, meg amúgy is. Magántanuló lettem, nem tudtam utána bejárni a suliba rendszeresen a többiekkel együtt, és fel kellett nőnöm így 15-16 évesen. Úgyhogy teljes mértékben megváltozott az életem. Amiért otthagytam annak tanulmányi okai voltak.
Amikor el kezdted a Youtube-os karriered, mi volt az, ami a legtöbb nehézséget okozta. Jelentett ez neked bármiféle előnyt, hogy ekkor már ismertnek számítottál? Illetve mennyi munkát, és energiát kellett ebbe fektetned, hogy azért kialakíts egy nagyobb követőtábort?
Nekem maga az elkezdés volt a nehéz, mert én már évek óta terveztem. Sőt először a tesómmal akartuk közösen csinálni, aztán láttuk, hogy nem biztos, hogy az fog úgy működni. Pedig nagyon hasonló elképzelésünk volt, de így az időbeosztás miatt nem. Mire oda eljutottam, hogy elkezdjem, én már annyira elszánt voltam, hogy azzal egy percig nem volt gondom, hogy megint újra felvenni a ritmust, és most mi lesz az ötletem. Egyszerűen megállíthatatlannak éreztem magam. Viszont az, hogy ismertnek számítottam, ebben a világban nem. Hiszen akik a Youtube-ot nézik gyerekek, sokan akkor születtek, amikor én a Barátok Közben játszottam, ugye most már (2009-ben kezdtem) 11 éve. Úgyhogy nem, abszolút a nulláról kellett felépítenem, és nem jelentett előnyt ezen a téren, ezen a platformon, úgyhogy keményen meg kellett dolgozni a követőimért. Viszont mindig azt tartottam a szemem előtt, hogy mit szeretnék ezzel az egésszel elérni. Nem azon morfondíroztam, hogy most miért, mennyi, hogy és ki követ, hanem mindig a következő lépést kerestem az utamban.
Most, hogy van egy gyönyörű kisfiútok, mennyire nehéz összeegyeztetni a gyermeknevelést, és a karriert?
Nem könnyű az élet gyereknevelés mellet, de az a helyzet, hogy hála Istennek azért nekem is sikerült kifogni a jót a tinderről. 🙂 Tehát így Martint értem ez alatt. Az a helyzet, hogy ő támogat engem nagyon, és hát nyilván ez visszafelé is így működik. Egyikőnk sem tudna haladni, hogyha nem lenne meg oda-vissza a támogatás, és szigorú időbeosztás. Úgyhogy nem egy tipikus családmodell vagyunk. Nagyon sok mindent csinál ő, amit máshol nők, és nagyon sok mindent csinálok én, amit máshol talán férfiak. Karrier, vagy munka szempontjából, de még így is nagy szervezést igényel. Eleinte anya, heti 2 napot itt volt, Félix egy éves koráig, és én abban a két napban próbáltam egyébként, így mindent belesűríteni, és tudatosan videózni, és tudatosan happynek tűnni a kamerában. Úgyhogy kemény, de ez is egy lecke volt, és nagyon örülök, hogy aztán még mindig itt vannak velem, és jól sült el ez az egész.
Milyen érzés volt ismét Tv képernyő előtt állnod a Sztárban sztár leszek! című műsor keretein belül?
Én ez a műsort valahol, egy kisebb kudarcnak éltem meg, hiszen négy hónappal szülés után odaálltam és ugye először a Nicki Minaj: Anakonda című számot kellett előadni, azt vittem, és igazából akkor még nem volt probléma, de már ott szembesültem azzal, hogy úr Isten, milyen szinten nem vagyok formában, mondjuk a régi Szabó Kittihez képest. Bár így is egy nagyon nagy számnak, és dolognak tartottam, hogy tánccal, és rappel együtt, úgy, hogy még életemben nem csináltam, le tudtam nyomni ezt a produkciót. Aztán jött a Meghan Trainor: All About That Bass száma, ugye abból nem sokat adtak le, hála Istennek, azt el is rontottam szépen. Viszont ennél én sokkal jobbnak tartom magam, és vagyok, és ez tudom, hogy így van, csak szülés után nagyon sok minden megváltozik. Ez, amivel akkor, és ott szembesültem, és ott tapasztaltam. Nagyon kétes érzéseim voltak, hogy újra ott vagyok. Nyilván voltak jó pillanatok, és élveztem, hogy újra szerepelhetek, vagy bármi ilyesmi. Ugyanakkor arra is rájöttem, hogy azért maga a tévézés nem feltétlenül hiányzik, és nem mindenáron kell az embernek benne lenni. Hanem inkább törekedjünk nyilván a minőségre. Hogyha valami nekem nem úgy sikerül, azt nagyon nagy kudarcnak élem meg.
Melyik videó típus a kedvenced, és mi az, amire a leginkább igény van? Gyakran keresnek meg új ötletekkel a feliratkozók? Honnan jönnek az inspirációk?
Én egyébként nagyon szeretek vicces tartalmakat gyártani, jelnetekkel, karakterekkel stb.. Egyébként valahol ezt is várják tőlem, mindig felkapott lesz, és szeretik. Viszont a leginkább keresett, és amivel sikerült berobbanom Youtubra, ugye ez az Úr Isten terhes vagyok sorozat volt. Akkor szembesültem vele, hogy ez a téma, ennyire őszintén előadom, és megmutatom a véleményem, hogy erre mekkora kereset van. Próbálom úgy alakítani, hogy én is jól érezzem magam benne, de azért a feliratkozóim is lássák azokat a témákat, amiért ők feliratkoztak. Vannak komolyabb terveim is. Nem biztos, hogy örök életemben, ezt a vonalat szeretném vinni. Lehet, hogy egy komolyabb filmben is kipróbálnám magam, akár mint szereplő, író, vagy rendező. Ez még a jövő zenéje. Az inspirációk egyfelől helyzetkomikumokból jönnek, nyitott szemmel kell járni, és akkor nagyon sok mindenben meglátod azt, hogy ebből videót lehetne csinálni. Nyilván én is nézek, inkább külföldi csatornákat, sorozatokat, vígjátékokat, azért én nagyon sok mindenben meglátom azt, hogy miből lehetne egy jó kis videót csinálni.
Az egyik kedvenc ikonikus mondatom tőled, amelyet abszolút preferálok így hangzik: “Nem haragszom azokra akik dislike-olnak. Az a gáz, hogy egyáltalán van ilyen gomb.” Szerinted miért van ilyen sok negatív ember, akik nem tisztelik, mások munkásságát?
Az emberek unatkoznak, és egyszerűen nehéz ezt elképzelnem nekem is, hogy ez miért jó valakinek. Szerintem te is meg én is, meg nagyon sokan azért remélem így vagyunk ezzel az egésszel, hogy ha valakinek mondjuk, nem tetszik a munkássága, vagy nem tetszik az, amit csinál, vagy nem találok viccesnek egy videót, akkor tovább görgetek, és utána nem rugózok ezen. De nagyon sokan szeretnek pláne itt Magyarországon beleállni a másikba, és negatív kommenteket írni. Igazából ez egy belső frusztráltágból adódik szerintem. Beleállnak a másikba, egészen más egy építő jellegű kritika, bár azt sem egy vadidegentől feltétlenül szeretem látni, inkább a családomtól, és azoktól, akiknek igazán adok a véleményére.
Mit tanácsolnál azoknak, akik most szeretnének elkezdeni videózni?
Pont most néztem meg egy filmet. A Mc Donald’s-nak az alapítójáról szól, és ő mond valami ilyesmit a végén egyébként, hogy sem a zsenialitás, sem a tehetség, semmi nem ér fel a szorgalommal, és a kitartással. És én ezt nagyon vallom. Mert hány olyan zseni van, akiből lehetett volna valami, de ugye ismerünk szerintem azért rengeteg ilyen történetet. Kitartás, és szorgalom nélkül szerintem semmi, de semmi nem fog jönni. Ugye- e nélkül nagyon nehéz elérni a céljainkat. Én azt mondom, ne azon rugózzanak, hogy mit hogyan, hanem, inkább a következő lépésen, és, hogy ne adják fel.
További cikkekért keress meg alábbi elérhetőségeimen
Blog: https://www.jakojudit.hu/
Facebook: https://www.facebook.com/lifewithjudit/
Instagram: https://www.instagram.com/life_with_judit/
Twitter: https://twitter.com/JakoJudit