Hajnali Csajos Káosz

káosz

Hajnali Csajos Káosz

Bámulod a tévében azt a nagyon romantikus filmet, amit annyira vártál, de nem tudsz odafigyelni. Azt sem tudod, hogy mi történik, hogy a csaj most épp miért sír, aztán meg ki az a másik pasi, aki épp ölelgeti. Kattog az agyad, hogy mi lesz a reggelizős randidon ezzel a sráccal, hogy mit fog mondani, miben lesz, vagy mivel fog készülni, vagy épp MIRE fog készülni. Ez a reggeli randi annyira szokatlan, hogy izgat már a gondolat is…

 

A nagy elmélázás közepette pittyeg a telefonod és jön a válasz a barátnődtől. Azt sem tudja, hogy mit reagáljon. Egy hétvégére sem lehet téged egyedül hagyni, írja neked viccesen. Persze elővigyázatosságra int, de semmi konkrét tanácsot nem ad. Légy önmagad, mást nem.

Észreveszed, hogy a lábadon a szőr úgy burjánzik, mint a virágos kertben a gaz. Mikor is szőrtelenítettél? Mintha nem is olyan rég lett volna, talán a múlt héten, de nem akkor biztos nem, akkor két hete, vagy talán már nem is emlékszel. Kipattansz a kis kuckóból, és rohamosan elkezdesz szőrteleníteni, mert oké, hogy reggeli randi, de mi van, ha történik valami, persze nem erre készülsz, hogy már most azonnal ráugrasz, de azért mégis jobb talán, ha mindenre felkészülsz.

Minden egyes porcikádat átnézel és szőrtelenítesz, ahol csak kell, a szemöldöködet is megigazítod, na meg akkor a fogselyem sem árt, de már beállsz a zuhany alá és hajat is mosol, mert persze a lehető legtökéletesebb formádat akarod adni. Mégis meg kéne mutatni, hogy ilyen jól is tudsz kinézni, miután csapzottan egy szál köntösben nyitottál neki ajtót. Mikor kész a hajad is, arra jutsz, ha már ezt mind megcsináltad, szépen bekened a tested, hogy az is megfelelően hidratált legyen és akkor már a körmeidet is ki kéne festeni.

Visszamész a kanapéra és ott elkészíted a randis manikűrödet. A tévében már rég egy másik film megy és az idő is későre jár, sőt már így éjfél tájt aludnod is kéne. De ugye a körömlakk, hogy ne kenődjön bele a takaródba, vagy a takaró lenyomata ne maradjon meg a lakkodban, meg kell várnod, hogy tökéletesre száradjon. Igen, ha ez ilyen egyszerűen menne, mert mire megszáradna vagy százszor belenyúlsz, mert innod kell egy pohár vizet, vagy babrálnod kell a telefonod. Így az idő csak száguldozik el melletted.

Aludnod kell, le kell végre feküdnöd és aludnod kell.

Hogy fogsz így kinézni, ha nem alszol? Végre megszáradt a lakk már teljesen, így kiválogathatod a ruhákat, hogy mit is kéne felvenned. A választék persze óriási és nem nagyon megy a döntés. Legyen laza és sportos, vagy kicsit elegánsabb egy szoknya és egy blúz, de mégis csak egy reggelire mész… Így egy sportos szoknyát készítesz ki egy csini felsővel és egy kiskabáttal, mert utána mégis dolgoznod kell menni. Mély levegőt veszel, mert már tiszta ideg vagy és a végén felveszel egy kényelmes tréninget és sportcipőt, de akkor minek ez a sok készülődés. Pedig már az idegeire mész saját magadnak és el is ment a kedved az egésztől. Na de el kell menned, aludni és akkor reggel majd minden szupi lesz, mert mégiscsak randira mész, úgyhogy alvás, alvás, alvás.

 

Ez nagyon egyszerűnek tűnik, de össze-vissza forgolódsz, és az agyad nem akar leállni. Sőt a gyomrodba is beáll egy görcs, mert annyira elkezdtél izgulni. Próbálod számolni a bárányokat és olyan pózba feküdni, ami a legkényelmesebb…

Valami zavaró csörgést hallasz. Mi lehet ez, mikor már aludnál végre? Az ébresztő az. Az ébresztő? De még nem is aludtál semmit, az nem lehet. Megfordulsz és ránézel az órára, hát már fél hetet mutat. Gyorsan kiugrassz az ágyból, mert mégis most van a randid és vár az a szörnyen jóképű pasi.

 

Beköltözöl egy órára a fürdőszobába, mert a tusvonal csak ilyenkor nem sikerül és vagy háromszor ugrasz neki, hogy a megfelelő végeredményt kapd. Az öltözékedet persze újratervezed, mert kényelmesebb egy nadrágban reggelizni. Gyorsan bekapsz egy kis kávés süteményt, kekszet, hogy legyen valami a gyomrodban.

Miután elkészültél és a kedvenc parfümfelhődben lebegsz, izgatottan lépdelsz fel. a lépcsőfokokon. Az ajtajához érve már alig látsz valamit az izgalomtól…

És végre, bekopogsz…

Forrás / Fotók: Cover Photo by Xan Griffin on Unsplash