07 jún Korok és kávézási szokások
Minden kornak megvan a maga életstílusa, amihez kávézási szokások is kapcsolódnak
Akárcsak a gasztronómia világában, a kávézási szokások esetében is folyamatosan változó trendek és szokások alakulnak ki. No nem az extrém kávékra gondolunk, de a kávé eltérő szerepet töltött be az emberek életében a korábbi századokban és most, arról nem is beszélve, hogy máshogyan fogyasztották a fekete aranyat.
A kávébab eredetét és a kávé első megjelenéséről senki nem tud pontos adatot, több legenda is kering arról, hogy hol és hogyan fedezték fel a kávé élénkítő hatását, melyek mindegyike időszámításunk előttre nyúlik vissza. Az azonban biztos, hogy a 15. században már jelen volt a kávé az emberek életében, hiszen ebből az időből már feljegyzések is bizonyítják a kávézási szokások meglétét.
Isztambulban már 1550-ben több kávéház is üzemelt, ahova csak férfiak járták a társaság és szórakozás miatt. Európába a 17. században érkezett meg a fekete arany, az első európai kávéház 1624-ben nyitotta meg kapuit Velencében. Innentől kezdve nem volt megállás, Párizs és London után 1714-ben Magyarországon is megnyílt az első kávéház.
Ha nincs a napkirály, talán mi sem cukrozunk
XIV. Lajos, a francia napkirály a hollandoktól kapott ajándékba egy kávécserjét, így került közelebbi kapcsolatba a kávéval. A leghíresebb Lajos hedonista életéviteléről és a fényűzésről vált híressé (na meg persze király is volt, azért az se mindegy). Neki támadt az az ötlete, hogy a kávét cukrozzák meg neki, „beszólni” pedig senki sem mert, különben hullottak ám a fejek. „Lalinak” annyira megízlett az édes kávé, hogy a botanikusainak megparancsolta, hogy az ajándék cserjét szaporítsák. A botanikusok szakértelmének és a király haragjától való félelmének köszönhetően remek munkát végeztek, egész kávéültetvényeket hagyott utódaira a király.
Balzac és az 50 csésze
Honére de Balzac francia író korának valószínűleg nagyobb kávéfüggője volt. Az elbeszélések szerint napi 50 adag kávét fogyasztott el, ami lássuk be, még a kávé legnagyobb szerelmeseinek is igen sok. Az író ugyan nem sűrűre főzött adagokat ivott, hanem elég híg fajtát, az 50 adag akkor is igen sok. Hozzá kell azonban tenni, hogy ugyanezen források szerint Balzac napi 20 órát dolgozott, így igazából nem is csoda, hogy szüksége volt némi plusz energiaforrásra. Azért a legnagyobb kávéfüggő címért harcba száll Voltaire is, aki orvosi figyelmeztetés ellenére is napi 40-50 csészét ivott meg kedvenc italából, melyet csokival édesített. Nos, így már értjük Candide-jának megborult elmére utaló mozzanatait…
„Ha a kávé méreg, nagyon lassú méreg” – mondta Voltaire, aki 81 évesen halt meg
A felvilágosodás korában a városi polgárok azért jártak kávéházakba, hogy a saját világukból kiszabadulva társaságban töltsék el az időt. Ekkor a kávénak még igen borsos ára volt, nem engedhette meg magának mindenki az „úri hóbortot”. Thomas Jefferson azt mondja, hogy a „kávé – a civilizált világ kedvenc itala”. Nem is csoda ez a fajta párhuzam, hiszen a kávézási szokások kialakulása a felvilágosodás korára tehetők Európában, így a csésze fekete összekapcsolódott a városi polgárság imázsával.
A századforduló után a kávézási szokások piaca is fellendült a technikai újításoknak köszönhetően. A vákumcsomagolás megjelenése miatt egyre messzebbre voltak képesek kávét importálni egyre kisebb áron, így nagyobb tömegek számára nyílt meg a kávézás rítusa. 1901-ben egy japán-amerikai kémikus, Satori Kato feltalálta az instant kávét, ami még elérhetőbbé tette a nagyközönség számára. A században a világháborúk ideje alatt ugyan megnőtt a kávé ára, a kávézási szokások megtartása miatt gyakran keverték össze pótkávéval a drága kávét.
A Szovjetunio konzervvel készült
A 70-es években hazánkban is jelen voltak az orosz nép dicső élelmiszerei, melyek között konzervdobozba zárt kakaó és kávé is szerepelt. Bár gyerekként inkább a sűrített tej (becenevén MG) volt a sláger, talán a konzerves kávé is megér egy misét. Bizonyára remek lehetett.
A globalizáció miatt a sima espresso vagy hosszúkávé mellett megjelentek a különféle kávékülönlegességek, tejeskávék. Ma pedig már ott tartunk, hogy mi európaiak desszertként fogyasztjuk a kávét, mindenféle szirupokkal és édességekkel kombinálva, papírpohárból szürcsölgetve.
Képek forrása: www.bigstockphoto.com
Szerző: Elek Dóra