Bridget Jones meghódítja a dzsungelt

Bridget Jones meghódítja a dzsungelt

Kemping és kávé Bridget Jones módra

A kempingezés jó móka, főleg, ha nem félünk attól, hogy megtámad a barnamedve, miközben éjjel a sátorban szundikálunk. Én amolyan Bridget Jones féle kempingező vagyok, vagyis néhány helyzetre nagyon viccesen reagálok. Mutatom, hogyan juthattok kávéhoz ti is a dzsungel közepén.

Mindig is Bridget típus voltam. Igen, sokan vagyunk, akik lépten-nyomon bénázunk, bármennyire is próbálunk odafigyelni a dolgokra. Néhány dologban azonban meglepően ügyes vagyok, ilyen például a sátorállítás is. Nagyjából 25 éven keresztül jártunk vadkempingezni a családommal, így már gondolatban is felállítjuk az autóban a sátrainkat. Ti kipróbáltátok már a vadkempingezést? Nem árt tudnotok néhány létfontosságú információt!

Biztosítsd be magad!

Minden kávés tudja, hogy ha olyan helyre utazik, ahol nincs kávézó minden sarkon, akkor a tettek mezejére kell lépni. Egy jó kempingezés pedig azzal kezdődik, hogy az otthon felkutatott termoszokba hatalmas kávémennyiséget halmozunk fel. Biztos, ami biztos. Ezzel kihúzhatjuk addig, amíg fel nem találjuk magunkat a vadonban. Nos, ez addig okoz örömet, amíg a család 15 másik tagja rá nem jön arra, hogy milyen kincs rejtőzik a birtokunkban. Onnantól kezdve marad 1 dl espresso, a többi pedig már másnak csörgedezik a vérében. Csak történelem. Szívesebben húznád fel Bridget emlékezetesen hatalmas bugyogóját, mint hogy bárkinek is adj belőle még egy kortyot. Sebaj, megoldjuk mi ezt máshogy! – csak azt felejtjük el, hogy ez hosszú kínok árán történik.

Harcra fel!

A vadkempinges reggelek azzal kezdődnek, hogy ki kell vánszorogni a reggeli napfény melegében 50 fokosra felmelegedett sátorból. Legyünk felkészültek! Vegyük elő a világ összes ismert ütő és rúgó technikáját a bejárathoz költöző pókok likvidálásához. Bátran állíthatom, én még soha nem küzdöttem annyit kávéért, mint az ilyen harcos-pókos reggeleken. Valódi Jackie Chan vagyok ilyenkor Bridget Jones jelmezben. A következő pillanatban azonban rádöbbenek, hogy nincs a lábamon a nyuszis mamusz, amiben kicsattoghatnék a konyhába megnyomni a kávéfőző gombját. Mit tehet ilyenkor egy kávéfüggő?

Én kamaszként nagyot koppantam, amikor rájöttem, hogy itt bizony nem lesz 220 V. Akkor sem, ha a legnyertesebb hisztit kapom elő a retikülből. Hiába alszunk a hálózsákban a pink színű, hét nyelven beszélő japán kávéfőző csodával, az nem fog nekünk cappuccinot varázsolni áram nélkül. Sem pedig habos kávét. Első nap még meg lehet játszani a jegeskávé imitálását a tegnapi termoszos kávéval, de az már nem ugyanaz. A legközelebbi büfé olyan messze van, hogy már az első nap sincs kedved elgyalogolni bikiniben odáig a tűző napon. És a családtagoknak és barátoknak sem, hiába vigyorogsz, sírsz, nyüszítesz vagy zsarolsz.

Kávét ide azonnal!

Ilyenkor három választásod marad. Az első, hogy beleülsz egy kenuba, kajakba vagy egy úszógumiba, és elevezel az első strandos büféig, ahol tejeskávé kapható. Még egy koffeinmentes verzió is megteszi, csak legyen meg végre a kávés élmény. A második lehetőség, hogy magaddal viszel egy régi, hamisítatlan kotyogóst, és egy interneten halászott kemping gázt. Ezek a régi főzőalkalmatosságok olyanok, mint egy saját, bérelt mentőcsónak a süllyedő Titanicnál. Féltve óvod őket, és még egy pókokkal teli bozótba is önként bemásznál, csak hogy hozzájuss a mindennapi betevő kávédhoz. A harmadik lehetőséget már csak vészhelyzetre ajánlanám, mert nem az igazi. Pakolj be a hátizsákodba instant kávét, és ha már tényleg nincs más lehetőséged, forralj vizet egy bográcsban, és turbózd fel valamilyen izgalmas fűszerrel a kávéd. Hidd el, jobb, mint a semmi.

Egy kellemes kempingezésnél pedig – ha a kávéd már megvan – nem is lehet jobb programot választani. A szalonnasütés, az órákon keresztül tartó lubickolás és a bográcsban fortyogó paprikás krumpli felejthetetlenné tesz minden nyaralást. Megfeledkezel a kávés, pókos és kenus harcokról, és bőszen kortyolgatod a tejeskávéd győzelemittas mosollyal az arcodon, miközben a tábortűznél énekelsz.

Szerző: Kristóf Eszter/napikincsek.blogspot.hu

Képek forrása: www.bigstockphoto.com