15 aug Vigyázat! Együtt nyaral a nagycsalád!
Így nyaral a Nagyi, a kávé, a bőrönd és a fasírt
A nyaralás akkor a legszebb, ha a generációk együtt nyaralnak. Ilyenkor előjön a Nagyi és Anya összes dilije, a Nagypapa mindenre csak legyint, Apa pedig igyekszik felfedezni a legnyugisabb horgászhelyeket (vajon miért?). Ha együtt nyaral a család, unatkozni biztosan nem kell majd!
Csomagolás
Nagyi: A Nagyi bepakolja az ezeréves bőröndbe a falu gyógyszertárának teljes készletét, különös tekintettel a fájdalomcsillapítókra, hányás és hasmenés elleni szerekre, és cukorkákra (ezt csak úgy hobbiból az esti cukorkázáshoz). A bőröndöt nem lehet rendesen becsukni, mert minden, ami – elvileg – fontos, benne szunnyad. Így a legkézenfekvőbb megoldás, hogy míg egyikünk ráül a bőröndre, addig a másik legumipókozza alaposan a tetejét.
Anya: Nincs szebb annál, mint amikor Anya arra vetemedik, hogy három különböző táskába pakol. Persze tudja, hogy így esélytelen lesz velük a közlekedés, de hát nincs mit tenni, egy hétig legalább annyi cuccra lesz szüksége, mintha egy apokalipszis után egy évtizedig kellene életben maradnia. Végülis érthető.
Én: Előveszem a kis listámat, és bepakolom a szükséges és fontos holmikat a bőröndbe. Ezután rátérek arra, ami nélkül valóban nem tudnék meglenni: strandmatrac, könyv, mp3, és a körömlakkok. Jó, hát a körömlakk nem létszükséglet, de én már csak ilyen vagyok. Mivel már fél évvel ezelőtt bevásároltam a legszebb nyári ruhákból a nyaralásra, most nincs más dolgom, mint a három tonna ruhát és cipőt bepasszírozni a pink gurulós táskába.
Utazás
Nagyi: Utazás előtti éjszaka Nagyi bőszen sürög-forog a konyhában, süt-főz. Másnap a pályaudvaron végigvonszolja a bőröndöt, és a titkos ételes táskát. A vonat még el sem indult velünk a csodálatos nyaralásra, ő már elhelyezkedik az ülésben, előkapja a sült csirkecombokat és a fasírtgolyókat, és vígan falatozik.
Anya: Már reggel ötkor lemegy a boltba friss kifliért, hogy elkészítse a hetvenhárom szendvicset, amivel túlélheti a hosszú és idegőrlő zötykölődést. Apának kb. negyven paprikás-szalámis kiflit készít, magának pedig teletömi mindenféle salátával, hogy mégiscsak diétás legyen (a fehérlisztből készült gigazsemle). Mivel a pályaudvaron egy külön vagon kellene csak a táskáiknak, ezért nagyjából 45 percen keresztül rugdossák/húzzák a peronon a túlélő cuccot, mire végre felszállhatnak a kocsiba.
Én: Megnézem otthon, hogy van-e apróm, amiből vehetek valami nagyon szép, de annál haszontalanabb elemózsiát az útra. Kiválasztok valamilyen szivárványszínű üdítőt, és néhány zacskó ropit aranytartaléknak (ha a vonat huncutkodna alattunk). Szerencsétlenkedek egy sort a bőröndömmel a hatalmas lépcsőknél. Mivel semmi karizmom nincs, megkérem a kalauzt, hogy segítsen felvarázsolni a holmit a vonatra. Nagyi eközben már régen falatozik, anya pedig nem tudja kitalálni az ugyanolyan csomagolásból, hogy melyik kifli kié.
Szállás – első kávé
Nagyi: Letekeri a tizenhárom gumipókot a bőröndjéről. Kipakolja a ruhákat, gyógyszereket és a cukorkákat a szekrényekbe, és öt perc múlva olyan a szoba, mintha már hatvan éve ott élne. A saját plédet leteríti az ágyra (mégis csak az a legjobb) és előkapja az otthoni kávéval teli meganagy termoszt. Leül a teraszra, gyönyörködik a kilátásban és vígan kortyolgatja a kotyogós kávéját, természetesen az otthoni kávéscsészéből.
Anya: Mi lenne biztosabb terep a kávézáshoz, mint a hotel bárja? Bár a reggeli cappuccino még ébren tartja, levonszolja Apát a bárhoz és órákig tartó válogatásba kezd. A pult mögött álló lányka türelmesen elmagyarázza a habos kávé, a jegeskávé és a latte közti különbséget, végül anya és apa is egy sima espressot kérnek. Respect a pultos lánynak!
Én: Ledobom a táskámat a sarokba, a csomagolás ráér. Majd valamikor elintézem. De mi abban a rossz, ha az ember lánya bőröndből öltözködik? Elvégre nyaralunk! Felkapom a divatos napszemüvegem, és lemegyek a partra, hogy bedobjak az első trendi kávézóban egy jó jegeskávét. Indulhat a flörtölés, csábítás, és a végeláthatatlan alibi-kávézás. A felhozatal pasiban és kávéban is szuper! Mondtam én, hogy jó helyre jövünk!
Strand
Nagyi: Hajnali hatkor már a negyvenéves fürdőruhájában és a szalmakalapjában reggelizik. Alig várja a fürdést, és bármennyire is vicces, imádom rajta ezt a fürdőruhát. A gyerekkoromra emlékeztet. A dugitermoszból kiszürcsöli a megmaradt kávét, és leül az ajtó melletti hokedlire. Egyenes háttal üldögélve várakozik arra, hogy valaki végre felébredjen és indulhasson a strandolás. A parton végül felállítja a kemping székét, és estig az árnyékban fejti a jobbnál jobb rejtvényeket.
Anya: Bár már tizedszerre rángatja le magáról a fürdőruháját, kénytelen magának beismerni, hogy ha le szeretne menni a partra, akkor bizony muszáj lesz ebben az ördögi találmányban megjelenni. A fürdőruha mindenhol nyom, szorít, és idegesítően tapad. Nos, egy strandkendő minden problémát megold, majd csak közvetlenül a vízbe ugrás előtt veszi le magáról. A strandra leérve felméri a terepet, és mivel 44 fok van árnyékban is, lekapja a kendőt és Tarzan üvöltéssel rohannak apával a hűsítő habokba.
Én: Kiválasztom a nyolc bikini közül azt, ami ehhez a naphoz a legjobban passzol, és felveszem a hozzá illő napszemüveget. A strandtáskámban már lapul egy kókuszos napolaj, és a pénztárcám. Ki tudja, milyen napernyős kávés élményben lesz ma részem? A strandon nyolc órán keresztül süttetem magam a tűző napon, hogy aztán a következő napokat a vízben, az árnyékban és a kávézóban kuksolva töltsem a rákvörösre égett testem miatt.
A testvéremék minden nap 11kor kelnek, amikor mi már régen a strandon vagyunk, én pedig csak bénázok a napolajba ragadt homokszemekkel. A közös nyaralás biztosan emlékezetes lesz, ezerszer összeveszünk egymással. Csak egy kávéfüggő értheti meg, miért olyan fontos, hogy megtaláljuk a legjobb kávézót a környéken. Néha muszáj fellélegezni a csipetcsapat miatt, de ez csak megfűszerezi az élményt. Hazafelé minden ugyanígy zajlik. A Nagyi megveszi a fasírtot, Anya négy bőrönddel utazik a szuvenírek miatt, az én táskám pedig úgy néz ki, mintha három elefánt egész nyaralás alatt a ruháimon táncolt volna. Ismerős?
Szerző: Kristóf Eszter/ napikincsek.blogspot.hu
Képek forrása: www.bigstockphoto.com